Megvolt az eslő Doctor’s dinner is. Már épp kezdtem örülni délután, hogy idén nem én fogom csinálni, mire utolsó pillanatban felkértek. Pont előtte meséltem Jonnak, hogy még nem szóltak hogy segítenem kellene, úgyhogy szabad lesz a kedd estém, mire mondta hogy hát az nem úgy van, mert természetesnek veszik hogy ott vagyok, ezért nem szóltak. Hát mondom az nagyon érdekes.... Jon szólt Chefnek, hogy jó lenne ha hivatalosan is megkérnének, mert ez így elég sértő.
Szóval megint megvan a kedd esti programom. Tavaly egy lánnyal csináltam, hogy ne unatkozzak, de egyedül sem éri meg anyagilag, hát ha még osztozkodni kell.
Kedd volt az első igazi cooking out nap is, és elég nehéz volt 3 emberrel vinni a konyhát, előkészíteni a doktor vacsoráját, meg mindenkinek elmagyarázni mindent. Sikerült megoldani, de jól leizzadtam. Sokkal könnyebb lett volna ha minden a helyén van.
A vacsi nem volt rossz. Valami flancos gyümölcsleves volt, utána banános hal zsenge hüvelyes zöldborsóval meg dinsztelt hagymával, aztán valamilyen saláta minenfajta különleges zöldséggel, meg valami öntettel amit Chef egy órán keresztül gyártott, aztán epres ginger alles itóka. A főfogás bárány borda volt valami kéregben , vadrrizzsel meg gombával, a desszert meg valami megjegyezhetetlen nevű dolog volt, egyébként ilyen különleges állagú vanilíás puding volt karamellizált banánnal meg karamella öntettel.
Még jó hogy előtte vacsoráztam. Végülis csak 9-ig kellett bent maradnom. Az utolsó fél órában ott meditáltam, mert már rég végeztek mindennel, de még boroztak, a terítéket meg mégsem vehetem ki alóluk. Kifizettek két hétre előre. Még jó, mert tavaly is volt alkalom, mikor Grace nem volt a helyzet magaslatán, és elfelejtette odadni a pénzt. Nem szóltam érte, mert nekem lett volna kellemetlen.
Ma megint nem sikerült szünetet tartanom. Egész nap kb 30 percre hagytam el a konyhát. Ha most tőből kitépnék a lábam, kellemesebb érzés lenne annál mint amit érzek. Ráadásul még mindig beteg vagyok. Ha nehezet kell emelnem mindig elkezd fájni a fülem, vagy ha elfordított fejjel nyelek. :D
Minden napra van valami csavar. Ma például ebédnél nem desszert volt, hanem milkshake bar, ami azt jelenti, hogy felszolgálás után 5 percünk van arra, hogy eltakarítsunk mindent, mert kell a hely a turmixoknak hogy shaket gyárthassanak. Az egész procedúra kb 1 órás, addig neki sem állhatnak kitakarítani az étkezőt. A head stuff meg a counselorok csinálják az egészet, úgyhogy nekünk nem sok dolgunk van vele, de így később végezünk.
Szerencsére holnap half day offom lesz. Na persze.... Hiszem ha látom. Mivel fogalmuk sincs hogyan kell összekészülődni cooking outra, ezért természetesen bent kell maradnom. Főleg hogy ma átvariáltuk az egészet. Graccel nagyon beleéltük magunkat idén a rendszerezésbe, én a konyhát rendszerezem, ő meg a papírokat meg a menüt. Szerintem ekkora rend még sosem volt a konyhán mint idén. Kidobtam a berendezés felét, mert már évek óta csurig volt olyan dolgokkal amit életben nem használtak, én meg meguntam hogy kerülgetnem kell mindent meg semminek sincs hely aminek kellene. Most annyi üres polc van hogy öröm nézni. :D Sajnso a rendnek nagy az ára, mert naponta 2 meetinget tartok, mert egyesek kicsit nehezen értik meg a dolgokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése