Függetlenség napja

Meg volt Július 4-e ugye az amerikaiak nemzeti ünnepe, amiből én nem sokat tapasztaltam, mert ugye dolgoztunk, mikor meg szünetünk volt lefeküdtem aludni.

Ma 6-3ig kellett volna dolgoznom, de mégis 4kor jöhettem csak el, mert a kedves aranyos supervisor kitalálta, hogy mégis 4ig maradjunk bent, mert hogy lassúak voltunk, és nem végeztünk időben. Hát elmehet a bús picsába. Bejött egyszerre három szállítmány, amit el kellett kettőnknek pakolni (összesen több mint 300 tétel). Legutóbb mikor szállítmány jött nekem szabadnapom volt, a másik srác meg Pittsfieldben volt a konyhafőnökkel, valami állami adományért és a két supervisornak kellett mindent bepakolni, aztán ebédnél sírt mind a kettőnek a szája, hogy úristen mennyit kellet pakolni.

Tegnap az igazgató összehívta a konyhai személyzetet és elmondta, hogy minden szép és jó, kivéve mikor a kocsikat szedjük be, akkor kicsit gyorsabban kellene csinálni. Meg azt mondta még, hogy ha ő a felesége, vagy valamelyik igazgatóhelyettes kér valamit, akkor azt azonnal meg kell nekik csinálni, még ha a BigY-ból kell valami akkor is. A BigY kb. 10 perc gyalog...

Na ennyi, mert nem jut más eszembe, meg most kedvem sincs írni